A mesterséges intelligencia keresési stratégiáinak eladása a vezetésnek kockázatos

Peter

Növelje készségeit a Growth Memo heti szakértői betekintéseivel. Iratkozz fel ingyen!

Az AI-keresés láthatósága nem „túl kockázatos” ahhoz, hogy befektessenek a vezetők számára. Az AI-keresési stratégiák vezetésnek való eladása az körülbelül kockázat.

A Deloitte +2700 vezető megkérdezésével végzett felméréséből kiderül, hogy egy mesterséges intelligencia keresési stratégiájának nevezési díja nem innovációról, hanem kockázatról szól.

A keresőoptimalizálási csapatoknak egyetlen okból sem sikerül eladniuk a mesterséges intelligencia keresési stratégiáit: determinisztikus ROI-t hirdetnek valószínűségi környezetben.

A régi módszer: Rangsorok → forgalom → bevétel. De ez az eseménylánc nem létezik az AI-rendszerekben.

Az LLM-ek nem rangsorolnak. Szintetizálnak. A Google mesterséges intelligencia áttekintései és az AI mód pedig nem „küld forgalmat”. Válaszolnak.

A legtöbb csapat azonban még mindig pusztuló modellre épített paklival lép be egy vezetői értekezletre. Aztán a vezetők nemet mondanak – nem azért, mert az AI-keresés „nem működik”, hanem azért, mert a prezentáció olyan eredményt kér tőlük, amelyet senki sem tud garantálni.

A mesterséges intelligencia keresése során nem lehet bizonyosságot eladni. Csak eladni lehet irányított tanulás.

1. Determinisztikus ROI-modellel nem lehet AI-keresést eladni

Mindenki folyamatosan rossz kérdést tesz fel: „Hogyan bizonyíthatom be, hogy az AI-keresési stratégiám működni fog, hogy a vezetés finanszírozza azt?” Nem teheted; nincs forgalmi lánc, amit modellezhetnél. A véletlenszerűséget közvetlenül a kimenetekbe sütjük.

Ön arra kényszeríti a vezetést, hogy értékelje a mesterséges intelligencia keresési stratégiáját egy olyan keretrendszerrel, amely már hanyatlóban van. A mesterséges intelligencia keresése és a hagyományos SEO mutatókkal és előrejelzésekkel kapcsolatos zűrzavar megakadályozza a részvételt. Amikor a SEO csapatok megpróbálnak eladni egy AI keresési stratégiát a vezetésnek, gyakran több strukturális problémába ütköznek:

  1. Az egyértelmű hozzárendelés és a ROI hiánya: Ahol lehetőséget lát, a vezetés homályos eredményeket lát, és prioritáson kívül helyezi a befektetéseket. Az AI Overviews, a ChatGPT vagy a Perplexity forgalmát és konverzióit nehéz nyomon követni.
  2. Eltérés az alapvető üzleti mutatóktól: Nehezebb az eredményeket a bevételhez, a CAC-hoz vagy a folyamathoz kötni – különösen a B2B esetében.
  3. Az AI-keresés túl kísérletinek tűnik: A korai befektetések fogadásnak tűnnek, nem stratégiának. A vezetés ezt úgy tekintheti, mint ami elvonja a figyelmet a „valódi” SEO-tól vagy a növekedési munkától.
  4. Nincsenek kihasználható saját felületek: Sok márka egyáltalán nem szerepel az AI-válaszokban. A keresőoptimalizálási csapatok olyan stratégiát árulnak, amelynek nincs jelenlegi alaphelyzete.
  5. Zavar a SEO és az AI keresési stratégiája között: A vezetés nem érti a különbséget a klasszikus Google Keresésre való optimalizálás és az LLM-ek és az AI áttekintések között. Világos megkülönböztetésre van szükség az új költségvetés és figyelem biztosításához.
  6. A tartalom vagy a technikai felkészültség hiánya: A webhely nem rendelkezik a strukturált tartalommal, a márkajoggal vagy a dokumentációval ahhoz, hogy megjelenjen az AI által generált eredmények között.

2. A mesterséges intelligencia keresési stratégiájának bemutatása kockázatcsökkentésként, nem lehetőségként

A vezetők nem vesznek teljesítményt kétértelmű környezetben. Döntési minőséget vásárolnak. És a döntés, amit meg kell hozniuk, egyszerű: A márkájának be kellene fektetnie a mesterséges intelligencia által vezérelt felfedezésekbe, mielőtt a versenytársak megragadják az előnyt – vagy sem?

Az AI-keresés még mindig kétértelmű környezet. Ez az oka annak, hogy a nyerő stratégiai bemutatót a gyors, fegyelmezett tanulásra kell felépíteni, előre beállított gyilkossági kritériumokkal a forgalom → bevétel előrejelzése helyett. Hagyományosan a keresőoptimalizálási csapatok bemutatják az eredményeket (forgalom, konverziók), de a vezetésnek vásárolnia kell tanulási infrastruktúra (tesztrendszerek, mérési keretrendszerek, megölési kritériumok) az AI-kereséshez.

A vezetés azt gondolja, hogy Ön „több SEO-költségvetést” kér, amikor valójában arra kéri őket, hogy vásároljanak opciót egy új terjesztési csatornán.

Mindenki úgy kezeli a pályát, mint „meggyőzni őket, hogy működni fog”, holott azt kellene „meggyőzni, hogy a nem tudás költsége magasabb, mint a kiderítés költsége”. A vezetőknek nincs szükségük bizonyosságra a hatást illetően – bizonyosságra van szükségük arról, hogy a pénzükből döntést hoznak.

A tét kristálytiszta:

Az Ön nézőpontja + Következmények = Tét. A vezetőknek tudniuk kell, mi történik, ha nem cselekszenek.

A mesterséges intelligencia keresési stratégiájának továbbadásának költsége egyszerű és brutális lehet:

  1. Azok a versenytársak, akik korán befektetnek az AI-keresés láthatóságába, növelik az entitás tekintélyét és a márka jelenlétét.
  2. Az organikus forgalom stagnál, és idővel csökkenni fog, miközben a kattintásonkénti költség emelkedik.
  3. Az AI áttekintések és a mesterséges intelligencia mód kimenetei felváltják azokat a lekérdezéseket, amelyeket márkája nyert a Google-ban.
  4. A következő felfedezési csatornára gyakorolt ​​befolyása nélküled dől el.

Az AI-keresési stratégia a márka tekintélyét, a harmadik felek említését, az entitáskapcsolatokat, a tartalommélységet, a mintafelismerést és a bizalmi jeleket építi ki az LLM-ekben. Ezek a jelek összetettek. Belefagynak a jövőbeli modellek képzési adataiba is.

Ha most nem alakítja ezt a lábnyomot, a modell a már meglévő maradékokra fog támaszkodni, attól függően, hogy a versenytársak mit táplálnak vele.

3. Ellenőrzött kísérletek értékesítése – kicsi, visszafordítható és időzített

Ön erőforrásokat kér, hogy felfedezze az igazságot, mielőtt a piac meghozza a döntést Ön helyett. Ez a megközelítés összeomolja az ellenállást, mert megszünteti az elsüllyedt költségektől való félelmet, és a kétértelműséget kezelhető, visszafordítható lépésekké alakítja.

Egy nyertes AI keresési stratégiai javaslat így hangzik:

  • „X tesztet fogunk futtatni 12 hónapon keresztül.”
  • „Költségkeret: a marketingköltség ≤0,3%-a.”
  • „Háromlépcsős kapu Go/No-Go döntésekkel.”
  • „A forgatókönyv-tartományok hamis pontosságú előrejelzések helyett.”
  • „Leállunk, ha a vezető mutatók nem mozdulnak el a harmadik negyedévre.”

A vezetők 45%-a inkább az ösztönökre hagyatkozik, mint a tényekre. Egyensúlyozza adatait egy lenyűgöző narratívával – összpontosítson az eredményekre és a tétekre, ne a technikai részletekre.

Kitértem arra, hogyan építsünk be egy pitch deck-et és stratégiai narratívát, hogyan magyarázzuk el a SEO értékét a vezetőknek, de a tanulásnak a jelenlegi mesterséges intelligencia-keresési környezetben való teljesítéseként való értékesítésére összpontosítottam.

Amikor bemutatják a vezetőknek, csak három dologra koncentrálnak: a pénzre (bevétel, nyereség, költség), a piacra (piaci részesedés, piacra jutási idő) és a kitettségre (megtartás, kockázat). Strukturálja minden pályát ezek köré.

Az SCQA keretrendszer (Minto Pyramid) végigvezeti Önt:

  • Helyzet: Állítsa be a kontextust.
  • Komplikáció: Magyarázza el a problémát.
  • Kérdés: Mit tegyünk?
  • Válasz: Az Ön ajánlása.

Ez a McKinsey megközelítés – és a vezetők ezt várják el.


A szerzőről

Peter, az eOldal.hu tapasztalt SEO szakértője és tartalomgyártója. Több mint 10 éve foglalkozik keresőoptimalizálással és online marketinggel, amelyek révén számos magyar vállalkozás sikerét segítette elő. Cikkeiben részletes és naprakész információkat nyújt az olvasóknak a legfrissebb SEO trendekről és stratégiákról.