Személyazonosításra alkalmas adatok a kiberbiztonságban: A személyazonosításra alkalmas adatok fontosságának és kockázatainak feltárása

A személyes azonosításra alkalmas adatok (PII) mindenhol megtalálhatók. Naponta generálják és tárolják, a pénzügyi tranzakcióktól az egészségügyi nyilvántartásokig.

A személyazonosításra alkalmas adatok bármely olyan adat, amely egy személy azonosítására használható. Szerepet játszik életünk különböző területein, de kihívásokat és kockázatokat, különösen a kiberbiztonságot jelent.

Az ügyfelek személyazonosításra alkalmas adatai a leggyakrabban előforduló adatvesztés a jogsértések során, ami az összes rögzített jogsértés 44%-át teszi ki. Sőt, az egy lemezre jutó átlagos költség az volt 161 dollárnövekedést 146 dollár ellopott vagy elveszett rekordonként 2020-ban.

Ebből a cikkből megismerheti a személyazonosításra alkalmas adatok kiberbiztonsági fogalmát és annak védelmét.

🔑 A legfontosabb elvitelek:

• A személyazonosításra alkalmas információ minden olyan információ, amely azonosítani tudja az egyén személyazonosságát. Ezek az adatok magukban foglalják társadalombiztosítási számukat, teljes nevüket vagy e-mail címüket.
• Az érzékeny személyazonosításra alkalmas adatok nyilvánosságra hozatala jelentős következményekkel járhat, például diszkriminációhoz vagy a magánélet megsértéséhez.
• A felhasználóknak és szervezeteknek óvatosan kell kezelniük a személyazonosításra alkalmas adatokat, és szigorú biztonsági intézkedéseket kell bevezetniük, például adattitkosítást, hozzáférés-szabályozást és rendszeres adatauditokat.
• A személyazonosításra alkalmas adatok erős biztonsági védelme minimálisra csökkentheti a személyazonosság-lopás, a csalás és az adatvédelem egyéb megsértésének kockázatát.

Milyen információk minősülnek személyazonosításra alkalmas adatoknak

A személyazonosításra alkalmas adatok különböző fontos adattípusokat foglalnak magukban, mivel egyedileg azonosíthatják az embert.

Ezek az azonosítók, mint például a nevek, társadalombiztosítási számok vagy lakcímek, közvetlen betekintést nyújtanak személyazonosságukba.

Vannak azonban további információk is, amelyek más adatokkal kombinálva felhasználhatók az egyén személyazonosságának felismerésére és pontos meghatározására.

🔒 Biztonsági megjegyzés: 39 másodpercenként történik egy feltörési esemény. Mindazonáltal felmerülhet a kérdés: „Miért akarnak a hackerek egyébként a normál emberek személyazonosításra alkalmas adatait?” Azt gondolhatja, hogy adatai nem sokat érnek, de a rosszindulatú személyek rengeteg pénzt kereshetnek azzal, hogy érzékeny információkat tudnak Önről, például: Adatainak eladása más bűnözőknek Személyes adatainak felhasználása személyazonosság-lopásra A közösségi média, e-mail, mobil banki és egyéb fiókok átvétele Adathalász támadások és zsarolások megcélzása Károsító cégek Győződjön meg arról, hogy megértette, miért számít a digitális korban a védelme.

Az alábbiakban látható a személyazonosításra alkalmas mozaikhoz hozzájáruló kétféle azonosító.

1. Közvetlen azonosítók

A közvetlen azonosítók olyan konkrét információkra utalnak, amelyek közvetlenül azonosíthatják az egyént. Ez az információ a következőket tartalmazza:

1. Teljes név
2. Fényképek vagy arcképek
3. Otthoni cím
4. E-mail cím
5. társadalombiztosítási szám (vagy azzal egyenértékű)
6. Nemzeti azonosító számok
7. Útlevélszám
8. Jogosítvány száma
9. Pénzügyi számlaszámok
10. Biometrikus adatok

Ezek az adatok olyan jól megkülönböztethető és könnyen felismerhető részleteket nyújtanak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyén személyazonosságához, így gondos védelmet igénylő személyazonossági információk összetevőivé válnak.

2. Közvetett azonosítók

A közvetett azonosítók olyan információk, amelyek alkalmasak egy személy azonosítására. Lehetséges, hogy közvetlenül nem utalnak az egyén identitására, de egy konkrét személy azonosításához vezethetnek.

Íme néhány példa a kvázi azonosítókra:

1. Nem
2. Faj vagy etnikai hovatartozás
3. Életkor vagy születési dátum
4. irányítószám vagy irányítószám
5. Foglalkozás vagy munkakör

A közvetett azonosítók segítenek elemezni és kutatni az egyén értékes felismeréseit és mintáit anélkül, hogy közvetlenül nyilvánosságra hozzák a személyes adatokat.

Ha jobban szeretné védeni adatait, kétféle személyazonosításra alkalmas adattal kell tisztában lennie.

2 Személyazonosításra alkalmas adattípus

Alapvető fontosságú annak felismerése, hogy nem minden személyes adat egyformán érzékeny, vagy nem alkalmas az egyén azonosítására.

Személyazonosításra alkalmas adatok bármely konkrét információra utalnak, amely közvetlenül egy adott személyre mutat. A személyazonosításra alkalmas adatok között különbséget tesznek az érzékeny és a nem érzékeny adatok között.

1. Érzékeny személyazonosításra alkalmas adatok

Az érzékeny személyazonosításra alkalmas adatok olyan információkra utalnak, amelyek nyilvánosságra hozatala vagy helytelen kezelése kárt, diszkriminációt vagy a magánélet megsértését okozhatja. Ez az adattípus magasabb szintű védelmet igényel az egyénekre gyakorolt ​​lehetséges hatása miatt.

Ha valaki kézhez kapja érzékeny személyazonosításra alkalmas adatait, felhasználhatja azokat pénzügyi számláihoz, hitelnyilvántartásaihoz és egyéb eszközeihez. A személyazonosság-lopás bárki áldozatává válhat.

⚠️ Figyelmeztetés: Egy személy az Egyesült Államokban minden második másodpercben személyazonosság-lopási program áldozatává válik.

2. Nem érzékeny személyazonosításra alkalmas adatok

A nem érzékeny személyazonosításra alkalmas adatok olyan információkat tartalmaznak, amelyek bár képesek egy személy azonosítására, nyilvánosságra hozataluk esetén kisebb kockázatot jelentenek. Önmagában ezen információk közzététele nem okozhat kárt vagy adatvédelmi aggályokat. A szervezetek azonban felhasználhatják az Ön adatait célmarketing vagy kutatási célokra.

2022-ben a globális reklámipar rekordot döntött, 280 milliárd dollárt. A reklámigénnyel együtt több felhasználói adatra is szükség van. Ezzel sok webhely tartalmaz nyomkövetőket, amelyek lekérik az Ön nem érzékeny személyazonosító adatait, hogy tájékoztassák a vállalkozások marketingjét és döntéshozatalát.

📈 Piaci trendek: 2022-ben a Facebook 135,94 milliárd dollár hirdetési bevételt ért el. Végtére is, a fő ok, amiért 10 millió hirdető van a platformjukon, az az, hogy a közösségi média óriása nem érzékeny adatok tárházát kínálja a vállalkozásoknak fogyasztói bázisukról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen biztonságos. A 2018-as Cambridge Analytica-botrány hamvaiból kilábalva a technológiai óriáscég visszavágással szembesült, miután egy fehérkalapos hacker sebezhetőséget talált a webhely egyik alkalmazásában. Az alkalmazás becslések szerint 120 millió érzékeny információ rekordot tett közzé.

Az érzékeny és a nem érzékeny személyazonosításra alkalmas adatok közötti különbség felismerése létfontosságú a szervezetek és az egyének számára.

Lehetővé teszi a megfelelő biztosítékok és adatvédelmi gyakorlatok megvalósítását, miközben egyensúlyba hozza az adathasználatot és a megosztást, hogy javítsa a felhasználói élményt a személyes adatok védelmének veszélyeztetése nélkül.

Hogyan védhetjük meg a személyazonossági adatokat

A személyazonosításra alkalmas adatok védelme magában foglalja az olyan erős biztonsági intézkedések bevezetését, mint a titkosítás, a hozzáférés-ellenőrzés és a rendszeres adataudit az eszközökhöz vagy fiókokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.

A hackerek elsősorban a személyazonosításra alkalmas adatokat célozzák meg, mivel azok jelentős értékkel bírnak a feketepiacon. Eladhatják személyazonosság-lopásra, vagy felhasználhatják célzott támadásokra.

A gyenge biztonsági gyakorlatok, a nem megfelelő adatvédelmi intézkedések és a társadalmi manipuláció miatt a személyazonosításra alkalmas adatok célponttá válnak a kiberbűnözők számára, akik személyes adatokat keresnek pénzügyi haszonszerzés vagy rosszindulatú célból.

A szervezetek olyan adatvédelmi keretrendszereket hozhatnak létre, amelyek átfogó irányelveket, eljárásokat és vezérlőket tartalmaznak a személyazonosításra alkalmas adatok védelme érdekében.

Adatvédelmi keretrendszer

Az adatvédelmi keretrendszer olyan irányelvek és gyakorlatok összessége, amelyeket egy szervezet a személyes adatok magánéletének és biztonságának védelme érdekében alakít ki. Tartalmazza a szervezet által gyűjtött és feldolgozott adatok védelmét szolgáló intézkedéseket.

A szervezet a következőképpen hozhat létre egyéni adatvédelmi keretrendszert:

• Osztályozás: Az osztályozási lépésben a szervezet azonosítja és kategorizálja az általa kezelt különböző típusú adatokat.

Ez magában foglalja az adatok érzékenységének és az esetlegesen alkalmazandó jogi vagy szabályozási követelményeknek a megértését.

Az adatok besorolásával a szervezet rangsorolhatja védelmi erőfeszítéseit, és meghatározhatja a megfelelő kezelési és biztonsági intézkedéseket az adatok érzékenységi szintje alapján.

• Értékelés: Az értékelési szakaszban a szervezet értékeli az adatvédelmi gyakorlatokat, és azonosítja a lehetséges kockázatokat vagy sebezhetőségeket.

Ez magában foglalja az adatvédelmi hatásvizsgálatok (PIA-k) vagy adatvédelmi hatásvizsgálatok (DPIA-k) elvégzését az adatfeldolgozási tevékenységek adatvédelmi vonatkozásainak felmérésére.

Ezekkel az értékelésekkel a szervezet azonosíthatja a fejlesztési területeket, orvosolhatja a megfelelőségi hiányosságokat, és mérsékelheti az egyéni adatvédelmi jogokkal kapcsolatos kockázatokat.

• Megfelelőségi környezet: A megfelelőségi környezet létrehozása magában foglalja az irányelvek, eljárások és ellenőrzések létrehozását, amelyek biztosítják a vonatkozó adatvédelmi törvények, előírások és iparági szabványok betartását.

Ez a lépés magában foglalja egy adatvédelmi tisztviselő (DPO) vagy adatvédelmi csoport kijelölését is, aki a megfelelőségi erőfeszítések felügyeletéért és a szervezeten belüli adatvédelemre összpontosító kultúra előmozdításáért felelős.

• Személyazonosításra alkalmas biztonsági ellenőrzések: Ezek a személyi azonosítók védelme érdekében végrehajtott intézkedésekre vonatkoznak. Technikai, szervezési és adminisztratív vezérlőket tartalmaz a személyazonosításra alkalmas adatok titkosságának, integritásának és elérhetőségének védelme érdekében.

A biztonsági ellenőrzések közé tartozik például az érzékeny adatok titkosítása, az adatok rendszeres biztonsági mentése, valamint az alkalmazottak adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos képzése.

Ezek az ellenőrzések segítenek megelőzni az adatszivárgások és a személyazonosításra alkalmas adatok jogosulatlan közzétételének kockázatát. E lépések végrehajtásával egy szervezet robusztus adatvédelmi keretrendszert építhet fel a vonatkozó adatvédelmi előírások védelme és betartása érdekében.

Bottom Line

A személyazonosításra alkalmas adatok jelentőségének felismerése és proaktív lépések megtétele annak védelme érdekében elengedhetetlen a magánélet és a biztonság megőrzéséhez ebben a digitális világban.

A személyazonosításra alkalmas adatok védelmének előtérbe helyezésével biztosíthatja az egyének bizalmát, miközben minimálisra csökkenti a személyazonosság-lopás, a csalás és az adatvédelem egyéb megsértésének kockázatát.

GYIK