Google: Az alany/objektum entitás sorrendje befolyásolja az AI-válaszokat

Peter

A Google közzétett egy új kutatási tanulmányt, amely megállapította, hogy a határmenti LLM-ek a tesztelt tények 95–98%-át kódolják, de nem képesek közvetlenül felidézni a kérdésekre adott válaszok 26–34%-át. A probléma egy része az, hogy a felidézés nehezebbé válik, ha a kérdések megfordítják a tantárgy/objektum entitás sorrendjét, amelyben egy ténnyel találkoztak a képzés során.

Paraméteres információ

A paraméteres információ lényegében az az információ, amelyet az LLM-ek kódoltak a képzés során. Ezek az információk a weboldalakról, dalszövegekből, könyvekből, utasításokból, kódokból és minden másból származnak, amire az LLM-et képezték.

A kutatók a következő kérdésre kerestek választ: Miért nem emlékeznek vissza az LLM-ek bizonyos információkra, amelyekre képezték őket? Korábban úgy gondolták, hogy az LLM-ek talán nem kaptak elegendő információt, de a kutatók azt találták, hogy ez nem mindig igaz a határ menti LLM-ek esetében.

A kutatók kifejtik, hogy a kódolás telített, ami azt jelenti, hogy a kérdések megválaszolásához szükséges információk általában már megtalálhatók az LLM-ekben.

Azt írják:

„A kódolás telített, a visszahívás nem. Az olyan határmenti LLM-eknél, mint a Gemini-3-Pro és a GPT-5, a ténykódolás közel telített, a tények 95-98%-a kódolva van. Ezek a modellek azonban nem emlékeznek vissza közvetlenül a tények 26-34%-ára, vagy 11-12%-ára még gondolkodással sem.

Ennek megfelelően a visszahívási hibák okozzák a GPT-5.2 hibáinak több mint 70%-át, és az erősebb modelleknél nagyobb arányban, ami arra utal, hogy a visszahívás valóban szűk keresztmetszet.

Ez azt jelenti, hogy a szűk keresztmetszet nem az, hogy a határmenti LLM-ek nem rendelkeznek elég tényekkel és információval. A szűk keresztmetszet az információhoz való hozzáférésben rejlik.

Alany és objektum entitások

A kutatás érdekes felfedezése, hogy az LLM-ek egyik oka annak, hogy nem tudtak konkrét tényeket felidézni, az az, hogy a tényhez kapcsolódó alanyi entitást és tárgy entitást meghatározott sorrendben tanulták meg. Amikor egy fordított sorrendet tartalmazó lekérdezést küldenek az LLM-nek, az LLM-nek nehezebben tudja felidézni a tényt, mivel más sorrendben tanulta meg.

A kutatási cikk elmagyarázza, mik az alany és objektum entitások:

„Az alany és az objektum szerepét az a forrásszöveg határozza meg, amelyből a tényt kivonták (pl. Wikipédia-dokumentum): az alany az az entitás, amely először jelenik meg a szövegben, és az objektum ezt követően jelenik meg.”

Aztán elmagyarázza, mit jelent az alany és az objektum megfordítása:

„Azt a kérdést, amelynek válasza az objektum, közvetlen kérdésnek nevezzük, míg azt a kérdést, amelynek válasza az alany, fordított kérdésnek nevezzük.”

A Google magyarázója a következő példával illusztrálja az alany/objektum entitáspárt:

„Az Oasis az első fellépését a Boardwalk klubban játszotta.”

A fenti példában az „Oasis” az alanyi entitás, a „The Boardwalk club” pedig az objektum entitás.

Tehát az „Oasis” és a „The Boardwalk club” példájában, amikor ezek a párok következetesen először fordulnak elő az Oasisnál, az LLM képtelen felidézni azt a tényt, amikor a lekérdezés tárgya/tárgya megfordult.

Most egy újabb érdekes felfedezés következik. Az LLM képes felismerni azt a tényt, amikor egy feleletválasztós kérdésben alternatívák között szerepel a fordított alany és tárgy entitás.

A kutatók nem magyarázzák meg, hogy az LLM miért képes felismerni a választ, ha az egy feleletválasztós kérdés része. Bizonyítékként használják fel, hogy a válasz az LLM-ben van kódolva és felismerhető.

A kérdés megfogalmazása jelentéktelen hatással volt a visszahívásra

A kutatók azt tesztelték, hogy a kérdések újrafogalmazása megváltoztatta-e a határ menti LLM-ek azon képességét, hogy felidézzék a tényeket. Azt találták, hogy ez nem befolyásolta jelentősen a modell azon képességét, hogy felidézzen egy tényt. Ami számított, az az alany/objektum sorrendjének megfordítása.

A hosszú farkú tényeket nehéz felidézni

Egy másik érdekes megállapítás, hogy a határ menti LLM-ek nehézségeket tapasztaltak a hosszú farkú tényekkel kapcsolatban, amit a kutatók ritka tényeknek neveztek. A népszerű tények és a ritka tények kódolása között kicsi volt a különbség, de nagyobb volt az emlékezés szempontjából. A ritka tények felidézésének képtelensége gyakran nem annak tudható be, hogy az LLM-ek nem tanulták meg az információkat. Csak a visszahívási szakaszban szűk keresztmetszetek voltak.

Tesztelt megoldás: Több gondolkodás

A kutatók tesztelték a gondolkodást a tények felidézésére, és felfedezték, hogy az LLM-ek képesek voltak felidézni a kódolt tények 40-65%-át, amelyeket korábban nem lehetett közvetlenül felidézni. A továbbgondolás hátránya, hogy számításilag drága. A kutatók azt is megjegyzik, hogy további problémát jelent, hogy tudjuk, mikor kell több gondolkodást kiváltani.

Az LLM képzés méretezése nem megoldás

Végül a kutatók megjegyezték, hogy a határterületi LLM-ek méretezése nem jelent megoldást a visszahívási problémára.

SEO és tárgy/objektum entitás párok

Az alany és objektum entitás párok sorrendjével kapcsolatos megérzés az, hogy előnyös lehet azokat a legáltalánosabb módon rendezni, ahogy a lekérdezések rendezik őket. Ez nem derül ki a kutatási cikkből. Nem is olyan dolog, ami bizonyított. Intuitív módon azonban ésszerű lehet az alanyi entitásokat és az objektum entitásokat a leggyakoribb sorrendpárosításuk szerint rendezni.

Bár a kutatási cikk nem mondta ki, hogy ezeknek az entitásoknak a közös rendezése segít egy LLM-nek egy adott weboldal kiválasztásában, ez egy ésszerű hipotézis a SEO szempontjából.

A szerzőről

Peter, az eOldal.hu tapasztalt SEO szakértője és tartalomgyártója. Több mint 10 éve foglalkozik keresőoptimalizálással és online marketinggel, amelyek révén számos magyar vállalkozás sikerét segítette elő. Cikkeiben részletes és naprakész információkat nyújt az olvasóknak a legfrissebb SEO trendekről és stratégiákról.