A Google munkatársa, John Mueller válaszolt a LinkedIn-en egy kérdésre, amely arról szólt, hogy a Google hogyan választja ki a kanonikusokat, és tanácsokat adott arról, mit tehetnek a keresőoptimalizálók és a kiadók, hogy ösztönözzék a Google-t a megfelelő URL kiválasztására.
Mi az a kanonikus URL?
Abban az esetben, ha több URL (több weboldal címe) ugyanazt a tartalmat tartalmazza, a Google kiválaszt egy URL-t, amely az összes oldalt reprezentálja. A kiválasztott oldalra gyűjtő URL-ként hivatkozunk.
A Google Keresőközpont közzétett egy olyan dokumentációt, amely elmagyarázza, hogy a keresőoptimalizálók és a kiadók hogyan közölhetik, hogy melyik URL-t választják. Ezen módszerek egyike sem kényszeríti a Google-t arra, hogy a preferált URL-t válassza, elsősorban erős utalásként szolgálnak.
A gyűjtő-URL háromféleképpen jelezhető:
- Ismétlődő oldalak átirányítása a preferált URL-re (erős jel)
- Használja a rel=canonical link attribútumot az előnyben részesített URL megadásához (erős jel)
- Sorolja fel a preferált URL-t a webhelytérképen (gyenge jel)
A Google egyes kanonizálási dokumentációja helytelenül hivatkozik a rel=canonical linkelemre. A link címke, az elem. A rel=canonical a link elem attribútuma. A Google megjegyzésnek is nevezi a rel=canonical attribútumot, ami lehet, hogy a Google belső módon hivatkozik rá, de nem ez a megfelelő módja a rel=canonical hivatkozásnak (ez a link elem HTML attribútuma).
Két fontos dolgot kell tudni a HTML elemekről és attribútumokról:
- A HTML elemek a weboldal létrehozásának építőkövei.
- A HTML attribútum olyan dolog, amely több információt ad az adott építőelemről (a HTML elemről).
A Mozilla Developer Network HTML dokumentációja (a HTML specifikációk hiteles forrása) megjegyzi, hogy a „link” egy HTML elem és ez a „rel=” egy tulajdonság a link elemről.
A személy elolvasta a kézikönyvet, de még mindig vannak kérdései
Annak a személynek, aki elolvasta a Google dokumentációját, amely felsorolja a fenti három módszert a kanonikus megadására, továbbra is kérdései voltak, ezért feltette a kérdést a LinkedIn-en.
Kérdésében „doc”-ként hivatkozott a dokumentációra:
„Az említett dokumentum több módot is javasol a kanonikus URL megadására.
1. Címke hozzáadása
az oldal szakaszát, és egy másikat, 2. Webhelytérképen stb.
Tehát, ha csak a fentiek 2. pontját vesszük figyelembe.
Ez a webhelytérképet jelenti – Technikailag a webhely összes kanonikus hivatkozását tartalmazza.
Akkor bizonyos esetekben miért jelenik meg a webhelytérkép néhány URL-címe: „Duplikáció a felhasználó által kiválasztott gyűjtő nélkül.” ?”
Ahogy fentebb rámutattam, a Google dokumentációja szerint a webhelytérkép gyenge jel.
A Google több jelet használ a kanonizáláshoz
John Mueller válaszából kiderül, hogy a Google több tényezőt vagy jelzést használ, mint amennyit hivatalosan dokumentálnak.
Elmagyarázta:
„Ha a Google rendszerei meg tudják állapítani, hogy az oldalak elég hasonlóak ahhoz, hogy az egyikre összpontosítani lehessen, akkor az abban a dokumentumban felsorolt tényezőket (és még sok mást) használjuk annak meghatározására, hogy melyikre kell összpontosítani.”
A belső összekapcsolás kanonikus tényező
Mueller ezután kifejtette, hogy a belső linkek segítségével erős jelzést adhat a Google-nak arról, hogy melyik URL-t részesíti előnyben.
Mueller így válaszolt:
„Ha határozott preferencia van, a legjobb, ha ezt a preferenciát nagyon nyilvánvalóvá teszi, ügyelve arra, hogy a webhelyen minden kifejezze ezt a preferenciát – beleértve a link-rel-canonical elemet a fejben, a webhelytérképeket, a belső hivatkozásokat stb.
Majd ezt követte:
„Ha a keresésről van szó, nem annyira számít, hogy a Google rendszerei melyik oldalra fókuszálnak, ezek mindegyike hasonlóan jelenne meg a keresésben. A megjelenített pontos URL többnyire csak a felhasználó (aki láthatja) és a webhelytulajdonos (aki esetleg figyelni és nyomon követni szeretné ezt az URL-t) kérdése.”
Elvitelre
Tapasztalataim szerint nem ritka, hogy egy nagy webhely régi belső hivatkozásokat tartalmaz, amelyek rossz URL-re mutatnak. Néha nem a régi belső hivatkozások az okai, hanem a 301-es átirányítások egy régi oldalról egy másik URL-re, amely nem az előnyben részesített kanonikus URL. Ez ahhoz is vezethet, hogy a Google olyan URL-t választ, amelyet a kiadó nem preferál.
Ha a Google rossz URL-t választ, akkor hasznos lehet az egész webhelyet feltérképezni (például a Screaming Frog esetében), majd megnézni a belső linkelési mintákat, valamint az átirányításokat, mert nagyon könnyen lehet, hogy elfelejtett belső hivatkozások rejtőznek a webhely mélyén. vagy a rossz URL-re láncolt átirányítások miatt a Google rossz URL-t választ.
A Google dokumentációja azt is megjegyzi, hogy a rossz oldalra mutató külső hivatkozások befolyásolhatják, hogy a Google melyik oldalt választja gyűjtőoldalnak, így ez még egy dolog, amelyet ellenőrizni kell a rossz URL rangsorolásának okán.
A fontos következtetés az, hogy ha a kanonikus megadásának szokásos módjai nem működnek, akkor lehetséges, hogy külső hivatkozások, nem szándékos belső hivatkozások, vagy elfelejtett átirányítás miatt a Google rossz URL-t választ. Vagy, ahogy John Mueller javasolta, a preferált URL-re mutató belső linkek számának növelése segíthet a Google-nak a preferált URL kiválasztásában.
Olvassa el a LinkedIn vitát itt:
Kérdésem – Az említett dokumentum több módot is javasol a kanonikus URL megadására
