A Google megvédte a webhely hírnevével való visszaélésre vonatkozó irányelvek betartatását, miután az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a vállalat méltánytalanul lefokozta-e a hírkiadókat a keresési eredmények között.
A cég közzétett egy blogbejegyzést, amelyben kijelenti, hogy a vizsgálat „tévútra vezet, és azzal a kockázattal jár, hogy több millió európai felhasználót károsíthat”, valamint „kockáztatja a rossz szereplők jutalmazását és a keresési eredmények minőségének romlását”.
Pandu Nayak, a Google keresési főkutatója írta a választ.
Háttér
Az Európai Bizottság a digitális piacokról szóló törvény értelmében vizsgálatot jelentett be, amely azt vizsgálja, hogy a Google spamellenes politikája méltánytalanul szankcionálja-e a törvényes kiadói bevételi modelleket.
A kiadók nehezményezték, hogy a Google lefokozta a szponzorált tartalmakat és harmadik felektől származó promóciós anyagokat tartalmazó híroldalakat. Teresa Ribera, az EU trösztellenes főnöke a következőket mondta:
„Aggódunk amiatt, hogy a Google irányelvei nem teszik lehetővé, hogy a hírkiadókat tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon kezeljék a keresési eredményei között.”
A Google tavaly frissítette a webhely hírnevével való visszaélésre vonatkozó irányelvét, hogy leküzdje a parazita SEO-t. A gyakorlatban a spamküldők fizetnek a kiadóknak azért, hogy tartalmat tároljanak a létrehozott domaineken a keresési rangsor manipulálása érdekében.
Az irányelv olyan tartalmakat céloz meg, mint például az oktatási oldalak fizetésnapi hitelértékelései, az orvosi oldalak kaszinótartalmai vagy a hírkiadók harmadik felek kuponoldalai. A Google konkrét példákat közölt közleményében, beleértve a súlycsökkentő pirula spamet és a fizetésnapi kölcsön promócióit.
Nem sokkal ezután megkezdődött a kézi végrehajtás. A Google 2024 novemberében büntetést szabott ki a nagy kiadókra, köztük a Forbes-ra, a The Wall Street Journalra, a Time-ra és a CNN-re.
A Google később frissítette az irányelvet annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a belső felügyelet nem mentesíti az elsősorban a rangsorolási jelek kihasználására tervezett tartalmat.
A Google védelme
A Google válasza három pontot emelt ki.
Először is, a Google kijelentette, hogy egy német bíróság elutasított egy hasonló keresetet, és úgy ítélte meg, hogy a spamellenes politika „érvényes, ésszerű és következetesen alkalmazott”.
Másodszor, a Google azt állítja, hogy irányelve megvédi a felhasználókat a csalásoktól és az alacsony minőségű tartalmaktól. A pay-to-play rangsorolás manipulációjának engedélyezése „lehetővé tenné a rossz szereplők számára, hogy kiszorítsák azokat a webhelyeket, amelyek nem alkalmazzák ezt a spam jellegű taktikát”.
Harmadszor, a Google szerint a kisebb alkotók támogatják a szigorítást. A vállalat azt állítja, hogy politikája „segít az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében”, így a tartalomminőségért versengő legitim webhelyeket nem előzik meg a megtévesztő taktikát alkalmazó webhelyek.
Nayak azzal érvel, hogy a digitális piacokról szóló törvény máris „kevésbé segíti a Search szolgáltatást az európai vállalkozások és felhasználók számára”, és azt állítja, hogy az új vizsgálat azt kockáztatja, hogy a rossz szereplőket megjutalmazza.
A cég eddig kizárólag kézi végrehajtásra támaszkodott. A Google 2024 májusában megerősítette, hogy nem indított algoritmusos műveleteket a webhely jó hírnevével való visszaélés miatt, csak emberi értékelők által végzett manuális ellenőrzéseket.
A Google 2025 januárjában hozzáadta a webhely jó hírnevével való visszaélést a Keresési minőségértékelési irányelveihez, és a gazdagép webhelyeken közzétett tartalomként határozta meg azt „főleg az adott szolgáltató webhely már kialakult rangsorolási jelei miatt”.
Miért számít ez?
A nyomozás konfliktust hoz létre a spam-végrehajtás és a kiadói üzleti modellek között.
A Google fenntartja, hogy a parazita SEO rontja a keresési eredményeket, függetlenül attól, hogy ki profitál. A kiadók azzal érvelnek, hogy a szerkesztői felügyelet mellett szponzorált tartalom jogos értéket és bevételt jelent a média számára nehéz időkben.
A megkülönböztetés számít. Ha a Google irányelvei törvényes kiadói-hirdetői partnerségeket rögzítenek, akkor korlátozzák a hírszervezetek tartalommal való bevételszerzését. Ha a házirend csak manipulatív taktikákat céloz, védi a keresés minőségét.
Az EU álláspontja szerint a szabályozók potenciálisan diszkriminatívnak tekintik a Google végrehajtását. A digitális piacokról szóló törvény megtiltja a kapuőröknek, hogy méltánytalanul büntessék meg másokat, a jogsértésekért a globális bevétel 10%-áig terjedő pénzbírsággal sújtják.
A Google 2024 decemberében orvosolta az irányelvvel kapcsolatos aggályokat, és megerősítette, hogy a megfelelően megjelölt társult tartalmakat ez nem érinti, és a megjelenítőknek felülvizsgálati kérelmeket kell benyújtaniuk a Search Console-on keresztül a szankciók megszüntetése érdekében.
A frissített irányelvek dokumentációja egyértelművé tette, hogy a harmadik féltől származó tartalom puszta birtoklása nem minősül szabálysértésnek, kivéve, ha kifejezetten a webhely rangsorolásának kihasználása céljából teszik közzé.
A politika vitát váltott ki a keresőoptimalizálási közösségben arról, hogy a Google-nak a tartalom minősége helyett az üzleti megállapodások alapján kell-e büntetnie az oldalakat.
Előre tekintve
Az Európai Bizottság a digitális piacokról szóló törvény értelmében vizsgálatot indított, és most bizonyítékokat gyűjt, és meghatározza a vizsgált konkrét DMA-rendelkezéseket.
A Google hivatalos kifogási nyilatkozatokat fog kapni, amelyek felvázolják az állítólagos jogsértéseket. A vállalat érvekkel válaszolhat politikája védelmében.
A DMA-vizsgálatok gyorsabban haladnak, mint a hagyományos antitröszt ügyek. A kiadók formális panaszokat nyújthatnak be, amelyek igazolják a forgalomkieséseket és a bevételi hatásokat.
Az eredmény megváltoztathatja azt, hogy a Google hogyan érvényesíti a spamre vonatkozó irányelveket Európában, vagy érvényesítheti a keresési minőség védelmére vonatkozó jelenlegi megközelítését.
